Térkép - Keresztényfalva (Comuna Cristian)

Keresztényfalva (,, szászul: Noscht) falu Romániában, Brassó megyében. Keresztényfalva község központja, és egyetlen beosztott falva. Brassóval határos, a várostól 9 kilométerre nyugatra helyezkedik el. Fejlett, vagyonos, városias kinézetű település, melyet „mintaközségként” tartanak nyilván. Történelmének nagy része alatt lakosságának túlnyomó része szász volt, azonban a 20. század során kivándoroltak: míg az 1930-as években még többségben voltak, 2011-ben már csak a népesség 2%-át tették ki. A Barcaság területén ezen a településen található a legtöbb jó állapotban fennmaradt hagyományos szász ház; fő látványossága a központban álló evangélikus erődtemplom.

A falu neve feltételezhetően egy Christian nevű alapítóra utal. Valószínűleg 1220 körül alapította tíz család, katolikus (a reformáció után evangélikus) nagytemploma 1270 körül épült. Mivel területén kevés legelő, kaszáló van, a legeltetés nem volt jellemző, a falusiak főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. A szomszédos Barcarozsnyóval többször volt határvitájuk. A 15–18. századok során többször feldúlták a törökök, tatárok, kurucok; járvány és tűzvész is pusztított a településen. A 19. század második felében az iparosodásnak köszönhetően a település nagymértékű fejlődésnek indult, több gyár épült, és a 21. században is fontos vidéki ipari központnak számít.

Magyar és román neve valószínűleg egy Christian nevű alapítóra utal (innen származik a Keresztényhavas neve is), bár megjegyzendő, hogy Benkő József és Orbán Balázs a „keresztény” szóból eredeztetik. Okmányban legelőször 1362-ben jelenik meg Kereztyenfalu néven, majd 1367-ben mint Villa Cristiani és 1377-ben mint Nova Civitas (latinul új város). A 15–19. századokban különböző alakjai tűnnek fel a Keresztényfalva, Neustadt és Nova Civitas elnevezéseknek.

Német Neustadt nevének jelentése „új város”, és valószínűleg a hasonló hangzású „Neustatt” (új hely) kifejezés elferdítéséből ered, ugyanis a település soha nem volt a mai értelemben vett város, és nem rendelkezett városi jogokkal. Feltételezések szerint már a kezdetektől így nevezték, mikor a 13. században a betelepülő a szászok egy „új helyet” választottak ki itt egy közösség létrehozására, és a Neustatt idővel Neustadtra módosult. Az „új” jelzőt egyesek azzal magyarázták, hogy a település későn jött létre, és brassóiak vagy barcarozsnyóiak alapították (fő érvük az volt, hogy igen kis területre van beékelődve az említett két város közé). Azonban a nagytemplom 13. századi román stílusú elemei arra utalnak, hogy a közösség már akkor létezett, amikor a többi környező település (beleértve Brassót) még nem volt annyira fejlett, hogy kolóniákat és leányegyházakat alapítson.

A tölgyleveles, makkos falucímer szóbeli leírása már 1756-ban megjelenik egy egyházi okmányban, első képi ábrázolása egy 1889-ben készült templomi zászlón maradt fenn. Egy kézenfekvő magyarázat szerint a falu határában levő egykori tölgyerdőket és azok gazdasági jelentőségét idézi. Más értelmezés szerint a lakosok „német tölgyekhez hasonló” szabadságára és állhatatosságára utal; ezt az elméletet megerősíti, hogy a templomtorony falán, a címer alatt Hoffmann von Fallersleben erről szóló verse olvasható: Wie die Eichen himmelan trotz den Stürmen streben, wollen wir auch ihnen gleichen, frei und fest wie deutsche Eichen unser Haupt erheben.